Alföld

A hercegszántói sokác legenda szerint "hajdanán itt egy nagy rét volt, ahol állatokat, juhokat és teheneket õriztek. A vodicei kút vizébõl itatták a jószágot. Egy Joza Grlcin / Grltyin/ helyi sokác parasztember – aki délben mindig imádkozott - ökreivel szántott a Babina leda elnevezésû határrészen. Délben abbahagyta munkáját és elment a kútra, hogy vizet merjen. Pont Kisboldogasszony napja elõtt történt az eset. Amint a víz fölé hajolt, hogy korsóját egy kötõféken a kútba engedje, látta, hogy a víz hullámzani kezd. A vízen fényesség jelent meg, s benne egy kép, amely a Szûzanyára és a kisded Jézusra hasonlított. Ekkor a kép hirtelen megváltozott, s a férfi azt látta, hogy egy asszony kislányt tart az ölében. Azonnal visszament az emberek közé, és elmondta nekik, hogy mit látott. Mindnyájan a kúthoz mentek, ám õk semmit sem láttak. A férfi kicsit elszégyellte magát, hogy a többiek nem látják, amit õ. Amikor otthon elmesélte a történteket, egyesek elhitték, mások nem. A férfinak azonban nem volt nyugta, éjjel sem tudott aludni. Másnap fogta magát, és megint elment a kúthoz. Ismét az a kép fogadta, ami annak elõtte. Eszébe jutott, hogy hamarosan Kisboldogasszony napja lesz, és ekkor felötlött benne, hogy valójában Szent Annát látta a kisded Máriával. Összesen három alkalommal látta ugyanazt a képet. Ennek jeleként egy fûzfát ültetett a faluban, és sokaknak elmondta a látottakat. A kutat bekerítették, és egy kápolnát is építettek. Különbözõ helyekrõl lovas kocsin érkeztek ide a látogatók, akik itt imádkoztak, énekeltek és töltötték az éjszakát, ünnepelve a Szûzanyát. Mint oly sok Mária-jelenés helyszínén, Vodica-Máriakertben található forrásnak is csodatévõ erõt tulajdonítanak.

Bővebben: http://jelenesek.fw.hu/hercegszanto.html

A szerb határtól nem messze fekvő kis település nemrégiben vált a hívők és zarándokok számára igazán ismert hellyé. Nem olyan régen, a világ második legnagyobb Mária szobrát állították fel a település határában. (A legnagyobb Mária szobor a chilei Santiagoban található és mintegy 14 méter a magassága.) A több mint tíz méter magas rozsdamentes acélból készült szobrot a 73 éves, 1956-ban az Amerikai Egyesült Államokba menekült Vöő Sándor adományozta.

Nagy hagyománya van a településen Szűz Mária tiszteletének. Az itt található mindkét templom, a katolikust és a szerb ortodoxot is Szűz Máriának szentelték a felekezetek hívői.

A szobrot Bábel Balázs, Kalocsa-Kecskeméti püspök szentelte fel, felállításának helyétől mintegy két és fél kilométerre lévő Vodica-Máriakert kegyhelyen. A szobor környezetében parkot alakítanak ki, melynek karbantartásért az adományozó közalapítványt hozott létre.

A szobor alkotója Rigó István pécsi szobrászművész, aki több Baranya megyei műalkotással is büszkélkedhet Ez az alkotása egy Chicagóban található Mária szobor mintájára készült.

A szobor a településen kívül található és egyelőre földúton lehet megközelíteni. A helyi önkormányzat pályázati úton kívánja előteremteni az útépítéshez szükséges anyagi forrásokat, így elképzelhető, hogy a jövőben könnyebbé válik a megközelítés.

A kápolnában minden hónap 13. napján szentmisét tartanak május és október között. A püspöki misék látogatottsága eléri az 5000 főt is. A kegyhely kápolnájának felújítását a környékbeliek támogatásával 2004-ben fejezték be.

Legenda

A Hercegszántó-Máriakert kegyhely története nem annyira közismert a magyar hívők körében, viszont a sokác (horvát) katolikusok már több mint 150 éve látogatják rendszeresen a helyet. Hercegszántó-Máriakert kegyhelye a török hódoltság után lett a lakosság körében búcsújáró hely. A horvátok elbeszélése szerint azon a helyen, ahol a Mária kápolna áll, valaha még legelő volt. Juhokat és szarvasmarhákat legeltettek rajta. Történt egyszer, hogy az egyik imádságos életet élő juhászlegény elment a közeli kútra vizet merni. Mikor belenézett a kútba, annak vize hirtelen erősen elkezdett hullámozni, majd fényesség keletkezett benne és a legény Szűz Máriára és a kisded Jézusra hasonlító képet látott meg a víz felszínén. Ezután a kép hirtelen megváltozott. Egy asszony jelent meg, ölében egy leánygyermekkel. A legény azonnal visszainalt a többiekhez és elmesélte a történteket. Mindannyian a kúthoz mentek, ám a többiek nem láttak semmit. Nagyon zavarba jött ettől a legény. Otthon a falujában is elújságolta a dolgot, de nem sokan vették komolyan. Másnap megint elment a kúthoz és ismét belenézett. Ugyanaz a látvány fogadta, mint előző nap. Ekkor jött rá, hogy mivel az elkövetkezendő napon Kisboldogasszony ünnepe lesz, ezért akit a kútban látott nem lehet más, mint Szent Anna a gyermek Máriával. Ez a jelenés összesen három alkalommal ismétlődött meg. Ezt követően fűzfát ültettek ezen a helyen és a kutat is bekerítették Mária tiszteletére. Később is történt csodálatos esemény, mert egy paraszt észrevette, hogy szántás közben ökrei a fa előtt letérdepelnek, és fejet hajtanak, míg a fűzfa felől a nagy fényesség sugarában megjelent Szűz Mária.

Ezekről a csodálatos jelenésről feljegyzések is készültek, melyeket a kalocsai érsek kivizsgáltatott és a Máriakertet 1838-ban hivatalosan is kegyhelynek ismerték el.

A fenti videóban feltünik a 2011. június 13-án felszentelt hercegszántói fénykereszt 0:40 és 0:50 között, s itt egy kép róla, de jobb lett volna egy éjszakai felvétel róla: